Akit sokszor bántottak igazságtalanul, csak az tud szívfacsaróan nyugodt és bölcs lenni.
Aki a szívében hordja a végtelen szomorúságot, az már nem hisz az emberi jóságban.
Aki már nem akarja, hogy szeressék, mert megtanulta, hogy a szeretetet el lehet veszíteni.
Aki már nem akarja, hogy törődjenek vele, mert megtanulta, hogy a törődésnek ára van.
Aki azt tanulta meg, hogy az emberek között csak érdekkapcsolatok léteznek.
Aki úgy érzi, hogy gyermekkorában senki sem tekintett rá rajongással a szemében...
Aki úgy érzi, hogy az édesanyja sosem ölelte úgy, hogy érezze, eggyé váltak és feloldódtak a határaik az anyai ölelésben...
Aki úgy érzi, hogy sosem állt mellette senki védelmező tigrisként...
Aki úgy érzi, hogy az édesapja sosem volt büszke rá...
Aki sokat szenvedett a szeretetlenség érzésétől, és már azt is elfelejtette, milyen érzés vágyódni a szeretetre, talán észre sem veszi, amikor elsétál a szeretve lenni lehetősége mellett.
Gyerekkorban elszenvedett traumák az egész életünkre kihatnak :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése