2012. január 25., szerda

Kislánykorom kacaja...



Kislánykorom kacaja itt lebeg felettem.
Kapaszkodom belé, s érek még mellé.
Eszembe jutnak, min egykor nevettem,
Itt volt mindig velem, csak feledtem.
Nem illúzió már mit érzek
Mit nem értettem, most értek.
Ezüsteső szívemben.
Tündöklő boldogság,
Édes vigasság,
Kellesz nekem!
Életem,
S létem
Éneklem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése