2012. február 8., szerda

Sokszor gyermek vagyok...

























Sokszor gyermek vagyok,
és mégis jó nekem.
Minden kis pillanat
a végtelenbe hív.

Gyakran nem értem
a felnőttek világát.
Miért okoznak ennyi
fájdalmat és kínt?

A pénzen kívül
más nem érdekli őket.
Ha már megszerezték,
azt hiszik, boldogok.

Elég egy fordulat,
és mindent elvesztenek.
Többé nem látják
a kegyes holnapot.

Nem látnak színeket,
az illatot sem érzik.
Úgy érzik, elveszett:
már végnapjukat élik.

Pedig az igaz érték
a szívekben lakik.
Ha erre rájövünk,
minden megváltozik.

Sokszor vagyok gyermek,
és mégis jó nekem.
Legfőbb vágyunk az érzés:
fennhangon hirdetem.

Hiszen a tiszta szándék
segíthet mindenen.
Hadd maradjak hát gyermek:
így tovább él hitem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése